A Pilis Kupa Hegyi Időfutamon most másodszor álltam rajthoz. Korábban 2 évvel ezelőtt indultam, de akkor a pilismaróti elfordítónál valami zavar volt a versenyirányításban, és ahelyett, hogy a templom utáni utcánál elkanyarodtam volna, mentem tovább a 11-es úton. Amikor észrevettem, hogy ez így biztosan nem lehet a jó útvonal, persze visszafordultam, de már menthetetlen volt a helyzet. Összehoztam magamnak a verseny távján felül 8 kilométer pluszt. Pedig nem mentem rosszul, és a nem kis kerülő ellenére is 8 perccel kaptam csak ki az első helyezettől. Dühös voltam, persze. Azóta túltettem magam ezen, és amikor a Pilisben edzünk, mindig ezen röhögünk. Hát most eljött a nap, és újra a XVIII. Pilis Kupa Hegyi Időfutamon.
A táv 26 km, a szintemelkedés 507 méter. Az első 14 km sík, a 11-es főúton, a maradék 12 km közepes emelkedő, majd a vége 12%-os részen is megy. Indítás percenként. A verseny első 14 kilométere közúton halad, a forgalom mindenféle korlátozása nélkül. Bár vasárnap ezen a szakaszon nincs kifejezetten nagy forgalom, azért kellett figyelni, és volt is, ami akadályozott, és volt kaland is.
12:02:00-kor rajtoltam. Többen időfutam kerékpárral indultak. Én az Orbea Orca Aerot választottam, nem az Ordut, mert a hegyi szakasz miatt előnyösebbnek éreztem, ha a hagyományos országútival megyek. Elég jók a bicikli aero tulajdonságai, és lényegesen könnyebb, mint egy TT. Így nem volt gond az emelkedőn 30 körüli átlagot menni hegymenetben. Tehát elindultam.
Már a rajt utáni legelső szakaszon volt egy megoldandó helyzet. Ahogy mondtam már, a verseny a forgalom korlátozása nélkül zajlott, összesen annyi segítésggel, hogy a rajt pillanata előtt megállították a főút forgalmát a rajtsátor előtti részen, de minden más szakaszt nekünk kellett megoldani. Így azt is, amikor a Bazilika felé vezető emelkedőn utolértem a városnéző kisvonatot, és a mögötte feltorlódott autókat. Szerencsére a versenykiírásban most nem szerepelt, hogy a KRESZ szabályai érvényesek, így mehettem gyorsabban a 30-as táblánál, és egy pillanatig sem gondolkodtam, hogy előzzem-e jobbról az autókat. Előztem.
Esztergom vége előtt van egy MOL kút. Ehhez közeledve utolértem néhány autót. Egy kanyar előtt döntenem kellett, hogy megpróbálok-e balról előzni, de jöttek szemből, vagy megyek jobbról, kockáztatva, hogy az autó jobbra fordul, és elüt. Nem fordult be, így sem vészfékeznem nem kellett, se el nem ütött. Aztán a MOL kúthoz érve az előtte menő autó, pont, amikor odaértem volna mellé, belassított, és jobbra befordult a kútra. Ott állóra kellett fékeznem a biciklit, az elindulához meg nagy wattal újra meg kellett rúgnom. Lejtő volt, ráadásiul, szóval ha nincs ez a kikanyarodó autó, akkor lehetett volna tartani egy nagy lendületet.
Elnézést kérek az autósoktól, biztos nem nézték jó szemmel, ahogy közlekedtem. Nem tudom, mennyit tudtak arról, hogy itt kerékpárverseny folyik. Tábla nem jelezte nekik, így teljesen megértem, ha nem voltak lelkesek.
Az Esztergom vége táblától egy darabig rendben volt minden. Itt már, a közigazgatási határon kívüli szakaszon nem volt városi lassú autóforgalom. A Pilismarót tábla előtt 500 méterrel megelőzött egy busz és 3 személyautó. Őket a tábla után utolértem. Az autókat megint kénytelen voltam jobbról előzni. Vagy választhattam volna azt is, hogy elengedem a versenyt, és kocogok mögöttük. A busz viszont nagyon közel ment az út széléhez, elfoglalta ez egész utat, lassú is volt, ezért esélyem nem volt bemenni mellé jobbról, balról meg egy ilyen hosszú járművet nem mertem előzni a szembejövők miatt. Nem lehetett tehát jól dönteni, kénytelen voltam az autóbusz mögött gurulni, amennyivel ő ment. Ez egy kábé 25-ös tempó volt. Csak hát ezzel az addigi 45 km/h-s átlagsebességemet rövid idő alatt leküzdöttem 42,8-ra. Utólag megnéztem a Garminon: 50 másodpercet mentem a busz mögött, az autókkal együtt 1 perc 20 másodpercig mentem kényszerű lassabb tempóban, mint amivel szerettem volna. Ez kifejezetten dühített. Próbáltam nem erre koncentrálni, hogy ne tetézzem a bajt.
Végre elértem a 14. kilométerhez, ahol megkezdhettem a mászást. A tervek szerinti folyamatos, egyenlő wattot tekertem. A terv szerint ment minden, 30 körüli tempóval ment a mászás, csak a végén, a 12%-os szakaszon lassultam 28,7 körüli átlagra. A végét meg is tudtam nyomni. Kifejezetten jólesett, hogy az APPSolute Sport BTS SE-től akik ma nem versenyeztek, csapatedzésen a Pilisben voltak, és az utolsó 2 km-re fordulva ott álltak az út mellett, és szurkoltak nekem.
A célba végül 43 perc 59 másodperces idővel érkeztem, ami U19-ben a 2. helyre volt elég. A forgalom miatt 40 másodperc és 1 perc közötti időt veszítettem. Ennél többel előzött meg Filepkó Márton a Team United Shippingtől, így nem volt bennem az a rossz érzés, hogy a balszerencsésen megkapott Volánbusz miatt buktam el az első helyet. Ez így végül rendben volt.
Összetettben 124 indulóból a 11. lettem.
Teljesítményben azt hoztam, amit terveztem. Végig jó érzéssel tudtam maxon menni. Jó volt, hogy a múltkor még visszatérő korábbi sérülés okozta fájdalom, úgy tűnik, végérvényesen elmúlt. Jó volt újra a dobogón állni.
